2013. dec. 7.

John Green: Csillagainkban a hiba - írta: Eszti

A rákellenes csodagyógyszer összezsugorítja a tumort, és biztosít még néhány évet Hazelnek, ám ő így is folyamatosan a végső stádiumban van, és a diagnózisában már megírták az élete utolsó fejezetét. De amikor a támaszcsoportban megjelenő, isteni Augustus Waters képében bekövetkezik a nem várt fordulat, Hazel történetét is át kell írni…
„A csillagainkban a hiba” – John Green eddigi legambiciózusabb és legfájdalmasabb, mélyenszántó, vakmerő, pimasz és kíméletlen műve, lélegzetelállító felfedezőút az élet és a szerelem kacagtató, vérpezsdítő és tragikus birodalmában.





Nehezen szedem össze a gondolataimat a könyv kapcsán. Tudtam mire számítsak amikor elkezdtem a könyvet, bár végig vártam a részt amikor elvileg egy normális embernek bőgnie kéne, de mégsem jött el. Lehet hogy velem van a baj, vagy mások túl érzékenyek,  mégsem sikerült egyszer sem bőgnöm.Azért lelketlen nem vagyok, a könny sokszor szúrta a szememet és sokat szipákoltam közben, de tényleg nem vagyok könyv fölött sírós fajta.
Szóval Hazel, a 16 éves pajzsmirigy rákban szenvedő lány magányosan tengeti a napjait, kedvenc könyvét olvassa újra és újra. Aztán a támaszcsoportban megismerkedik a féllábú Augustussal. Ekkor elkezdődik izgalmas és szívszorító kalandjuk együtt...
Azokat a romantikus könyveket jobban kedvelem, ahol a főszerelplő fiú nem az a tipikus álompasi, aki mindig jól néz ki, emiatt is imádtam a könyvet. Több esetből is láthattuk, hogy Augustus nem tökéletes, vannak hibái, Hazel mégis tiszta szívből szereti őt. 
Apropó, Augustus. Egyértelműen ő volt a kedvenc szereplőm. Amputálták az egyik lábát, ez mégsem állítja meg hogy ne szórakoztassa a körülötte élőket humorával, akár a betegségét is elvicceli. Az is nagyon megható, hogy mindenáron teljesíteni akarja szerelme kívánságát és bármit megtesz a szeretteiért.
Amit a legjobban szerettem a könyvben, szerintem az, hogy tele volt gyönyörű gondolatokkal. A bejegyzés végén majd ki is teszek néhányat.:) 
Bár a főszereplők tudják, hogy betegek, hogy hamarosan meghalnak mégis úgy állnak hozzá, hogy a könyv végéig nem is lesz olyan nyomasztó tőle a hangulat. Hazel és Augustus nem áltatják magukat reményekkel és reálisan látják a jövőjüket. Az író kihozott egy gyönyörű romantikus sztorit két fiatal rákos kamasz történetéből.

Úgy érzem ez a könyv nagy hatással volt rám, rég olvastam ilyen jót.

Borító: 5/5*
Cselekmény: 5/5**(brühühü)
Szereplők: 5/5***(Augustus és Isaac volt a 2. kedvencem)

Szerintem ezt a könyvet könyvet mindenkinek el kéne olvasnia! Már alig várom olvashassak valami mást John Green-től. Ha minden igaz és reményeim beteljesülnek akkor karácsonyra megkapom.:)


Idézetek:

Egyes turisták azt gondolják, hogy Amszterdam a bűn városa, holott valójában a szabadság városa. Csakhogy a szabadságban a legtöbb ember a bűnt látja.
Mert csak egyetlen ótvarabb dolog van a világon annál, ha az ember tizenhat évesen harap a fűbe a ráktól, mégpedig az, ha az embernek olyan kölyke van, aki fűbe fog harapni a ráktól.
„Az összes létező brosúra, weboldal meg hasonló a rák mellékhatásai közé sorolja a depressziót. Pedig a depresszió nem a rák mellékhatása. A depresszió a haldoklás mellékhatása.”
 Én hiszek az igaz szerelemben, tudod? Nem hiszem, hogy mindenkinek megmarad a szeme, vagy sose betegszik meg, vagy ilyesmi, de mindenkinek kellene egy igaz szerelem, és annak legalább egy életen át kellene tartania.
De mi azt akarjuk, hogy a világegyetem vegyen észre minket, figyeljen oda ránk, hogy mi történik velünk, nem az értelmes élet közösségével, hanem mindnyájunkkal, mint egyénekkel. 

-Persze, félek a földi feledéstől. Azonban, noha nem akarok úgy beszélni, mint a szüleim, mégis hiszek benne, hogy az embereknek van lelkük, és hiszek a lelkek megmaradásában. A feledéstől való félelem más dolog: attól félek, hogy semmit nem adhatok cserébe az életemért. Ha az életedet nem valami nagyobb jó szolgálatának szenteled, akkor legalább a halálod szolgálja a jót. Attól félek, hogy sem az életem, sem a halálom nem jelent majd semmit.


























 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése