2014. jan. 21.

Cassandra Clare: A hercegnő (Pokoli szerkezetek 3.) -írta: Virág

Kezdjük azzal, hogy én erről a sorozatról eredetileg nem akartam többet írni, az előzőekből úgyis mindenki eldönti hogy tetszik-e neki vagy nem. De ez a könyv egyszerűen annyira jó, hogy megérdemli ezt a külön postot.
Igazából már van pár hete, hogy befejeztem a könyvet, de ha eszembe jut, még mindig képes vagyok sírógörcsöt kapni, vagy visítozva ugrálni, és annyira kavarognak bennem az érzések, hogy nehéz lesz mindent leírni, de azért megpróbálom.
Úgyhogy előre figyelmeztetek mindenkit, hogy a szöveg közepén ha elhangzik egy "vííííííííííííí", egy "wááááááá" vagy esetleg egy "miéééééééééért?????" és hasonlók akkor ne lepődjön meg. :D

Na de akkor térjünk rá a lényegre. Íme a könyv hátulja:
Tessa Graynek boldognak kellene lennie – hiszen minden menyasszony boldog, nem? Csakhogy miközben az esküvőjére készül, egyre több árny vetül a londoni Intézet árnyvadászaira. Új démon bukkan fel, akit vér és titkok fűznek Mortmainhez; ahhoz a férfihoz, aki könyörtelen automatonjai, a pokoli szerkezetek segítségével az árnyvadászok elpusztítására törekszik. Mortmainnek már csak egyetlen dologra van szüksége, hogy megvalósítsa a tervét.
Tessára.
Charlotte Branwell, az Intézet vezetője elkeseredetten igyekszik felkutatni Mortmaint, mielőtt a férfi lecsap. Jem és Will, a két Tessa szívéért versengő fiú mindent megtenne, hogy megmentsék a lányt. Mert bár Jem eljegyezte a lányt, Will még mindig szerelmes belé.
Egy haldokló árnyvadász utolsó szavai elvezethetik Tessát és a barátait Mortmainhez, de a kis csapat egyedül nem veheti fel a harcot, a nagy hatalmú konzul pedig kételkedik a veszély valódiságában. A szövetségeseik által cserben hagyott árnyvadászok csapdában találják magukat, amikor Mortmain ráteszi a kezét a Jemet életben tartó orvosságra. Miközben legjobb barátja a halál kapujában van, Willnek mindent kockára kell tennie, hogy megmentse a lányt, akit mind a ketten szeretnek.
Hogy időt nyerjenek Will számára, Magnus Bane, a boszorkánymester és Henry Blackwell megalkotnak egy eszközt, ami segíthet Mortmain legyőzésében.
Miközben a többiek Tessa és az árnyvadászok jövőjének megmentésén munkálkodnak, a lány ráébred, hogy valódi természete példátlan hatalmat biztosít neki, így valójában egyedül ő húzhatja ki saját magát a csávából. De mit tehet egy magányos lány egy hadsereg ellen, még ha angyalok erejét is állíthatja csatasorba?
 Tehát összefoglalva a könyv egy eddiginél is nagyobb háborúról szól Mortmain ellen.
Miután Jem eljegyezte Tessát, a lány izgatottan készül az esküvőre. Csakhogy a nagy nap sosem jön el.
Gabriel Lightwood véresen és szaggatott ruhákkal állít be az Intézetbe, hogy közölje Gideonnal az apjukkal történt szörnyűségeket.
A Konzul le akarja váltatni Charlotte-ot az Enklávé éléről.
Rettenetes dolgok derülnek ki Aloysius Starkwater unokájáról.
Mortmain megszerzi Jem gyógyszerét. Tessát elrabolják.
Will szíve megszakad, mert nem tudja, hogy haldokló parabataiával maradjon, vagy szerelme után siessen.
Egy minden eddiginél nagyobb és veszélyesebb automaton hadsereg kész megtámadni az Árnyvadász világot.
És ez még csak a borzalmak sorozatának a kezdete...
 
Az egész könyv olyan, mintha már nem is Tessa lenne benne a főszereplő. Rengeteg olyan rész van, ahol egyáltalán nem szerepel. Viszont sokkal nagyobb hangsúlyt kap Jem és Will kapcsolata, aminek én személy szerint nagyon örülök, Megismerhetjük, és megérthetjük a köztük lévő köteléket, hogy mennyire fontosak egymásnak, és hogy mi mindent megtennének a másikért.Ezek a részek tényleg nagyon jók, de gyakran ezek a legfájdalmasabbak is. Amikor olvastam ezeket (márpedig elég sok volt belőlük) szinte mindig elbőgtem magam, ami még nem baj, mert Cassandra Clarenek különleges érzéke van ahoz, hogy megríkasson, de nem láttam a könnyeimtől a betűket... Ráadásul a leglehetetlenebb helyeken tört rám a sírógörcs: suliban, buszon, edzésen.... kicsit sem néztek hülyének, á dehogy.
Szóval Will és Jem kapcsolata a legszívszorítóbb szál ebben a történetben. *már a gondolattól is könnyezek a monitor előtt*
Ezen kívül én nagyon szerettem, amikor régi emlékeket elevenítenek fel a gyerekkorukról. Az olyan aranyos és szomorú és vicces egyben.

"Ismered az érzést, amikor egy könyvet olvasol, és tudod, hogy tragédia lesz belőle? Érzed, hogy közeledik a hideg és a sötétség, látod, hogy szorul a hurok a szereplők körül, akik a lapokon élik az életüket, mégsem tudsz szabadulni a történettől. Olyan, mintha hozzákötöznének egy kocsihoz, és az vonszolna maga után. Sem elengedni nem tudod, sem az irányt megváltoztatni."
Olyan az egész, mintha felülnél egy érzelmi hullámvasútra: egyik pillanatban nevetsz, a másikban sírsz aztán megint mosolyogsz, utána dühös vagy majd megint sírsz aztán megkönnyebbülsz, végül pedig egy újabb adag sírás után úgy érzed mintha Cassie kifacsarta volna a szíved, aztán beledobta volna a sárba és még ráugrott volna párszor. Csakhogy a könyvből idézzek: "a szívem szilánkjaiból kirakott láthatatlan ösvényen fogsz járni". De ő már végigment rajta és a szilánkok azóta is ott hevernek...
Az egész könyv tele van gyönyörű gondolatokkal a barátságról, a szeretetről, életről és halálról.

Ezenkívül az egész Clockwork Princess tele van utalásokkal. Rengeteg szál kapcsolódik össze a Végzet Ereklyéivel, és valószínűleg Cassie további köteteivel is, de ezeket csak később érthetjük meg. Érezhető, hogy az egész Árnyvadász világról szóló sorozatok összes szereplőjének már meg van a helye, és hogy az egész félelmetesen jól összeállt már az írónő fejében. Egy viszont biztos: a Pokoli szerkezetekben nem marad megválaszolatlan kérdés. A könyv végén lévő családfa pedig egyszerűen lenyűgöző, minden elismerésem annak, aki ezt így, ilyen szépen összerakta nekünk.

Nos én így spoilermentesen most többet nem igazán tudok mondani, de őszintén szólva nem is akarok. Csak annyit, hogy szerintem ez a könyv méltó befelyezése ennek a sorozatnak, én jobbat nem is tudtam volna elképzelni. Szerintem ez Cassandra Clare eddigi legnagyobb alkotása - persze lehet, hogy ezzel csak én vagyok így. Jelenleg ez az új kedvenc könyvem, és lehet hogy a Mennyei tűz városának megjelenéséig ez így is marad.

Ui.: Az összefoglaló véleményem: Úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú! Ííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííí! Áááááááááááááááááááááá!!!!!
Miéééééééééééééééééééééééééééééééééért????????? Wááááááááááááááá!!!!!!!
 
Borító: 5/5**
Cselekmény: 5/5***
Szereplők: 5/5****

Néhány idézet a kedvencek közül (az összeset nem hozom, mert arra nem lenne elég ez a bejegyzés) :
"– Azt hiszed, nem tudok harcolni. – A lány elhúzódott, és farkasszemet nézett Jemmel. – Mert lány vagyok. – Azért hiszem azt, hogy nem tudsz harcolni, mert menyasszonyi ruha van rajtad – felelte a fiú. – Ha ez vigasztal, szerintem ebben a cuccban Will sem tudna harcolni.
– Talán nem – szúrta közbe a másik fiú, akinek olyan éles volt a hallása, mint egy denevéré. – Viszont világszép menyasszony lenne belőlem.
"
"– Azt akarom, hogy mind a ketten boldogok legyetek. Mégis, amikor az oltárhoz vonulsz, hogy örökre összekössétek az életeteket, a szívem szilánkjaiból kirakott láthatatlan ösvényen fogsz járni, Tessa. Az életemet is feláldoznám akár a tiedért, akár az övéért. Az életemet is feláldoznám a boldogságotokért. Amikor azt mondtad, nem szeretsz, azt hittem, lassan elmúlnak az érzéseim, de nem így történt. Napról napra egyre erősebbek lettek. Ebben a pillanatban szenvedélyesebben szeretlek, mint valaha, és egy óra múlva még ennél is jobban foglak szeretni."
"
– Éppen arra gondoltam, hogy felnyalábolom Cecilyt, és megetetem a kacsákkal a Hyde Parkban. – Will félresöpörte átnedvesedett haját a homlokából, és megjutalmazta Jemet ritka mosolyai egyikével. – Segíthetnél. – Sajnálatos módon egyelőre el kell halasztanod a testvérgyilkosságot. Gabriel Lightwood odalent vár, és van egy szavam a számodra. Két részből áll, és külön-külön mindegyik a kedvenceid közé tartozik.
– Vadbarom? – érdeklődött Will. – Sültbolond? – Jem elvigyorodott.
– Démonhimlő – felelte.
"
"Nem vagyok okleveles balfék! – jelentette ki dühödten. – Az oklevél hiánya aligha bizonyíték az intelligenciára – mormogta Will.
"
"
Mindannyian őrizgetünk titkokat, mert nem akarjuk bántani azokat, akik szeretnek bennünket."
"– Hallgass ide! Elmegyek, de életben maradok. Nem távolodom el tőled teljesen, Will. Ha harcolsz, ezután is veled leszek. Ha útnak indulsz, én leszek a fény melletted, a föld a lábad alatt, az erő, ami a kardodat irányítja a kezedben. Több köt össze bennünket, mint az eskü. A Testvérek rúnái semmit sem változtattak ezen. Annak idején az eskünk sem változtatott semmit, csak szavakba öltöttük azt a köteléket, ami már úgyis létezett."
"
Mikor történt, hogy te lettél a vakmerő, én meg az óvatos? Mióta kell nekem megvédenem téged önmagadtól? Mindig te vigyáztál rám..."
"Az élet nem csak arról szól, hogy ne haljunk meg."

"Minden találkozás búcsúzáshoz vezet, és ez így lesz, amíg világ a világ. Minden találkozásban benne van az elválás szomorúsága, mint ahogy minden búcsúban benne van egy kevés a találkozás öröméből is."

"
Olyan volt, mintha Jem ecsetként használta volna a vonóját, hogy a lelkét vigye a vászonra vele"
"
– Minden szívnek saját dallama van – mondta. – Te ismered az enyémet." 

2014. jan. 5.

John Green: Alaska nyomában - írta: Eszti

Első pia
Első balhé
Első csaj
Utolsó szavak
A tizenhat éves Miles Haltert elbűvölik a híres emberek utolsó mondatai és unja otthoni biztonságos életét. A középiskola után rábeszéli szüleit, hogy írassák be egy bentlakásos iskolába, mert abban bízik, ettől talán megváltozik addigi unalmas élete. Itt ismerkedik meg Alaska Younggal, az okos, vicces és halálosan szexi lánnyal, valamint Chippel, az ösztöndíjas zsenivel, aki kollégiumi szobatársa lesz.
Százhuszonnyolc nap alatt Miles élete gyökeresen megváltozik, miközben Alaskát önpusztító viselkedése a végső tragédia felé sodorja.

2013. dec. 29.

Suzanne Collins: Futótűz (Az éhezők viadala trilógia 2.) - írta: Eszti

A Kapitólium dühös.
A Kapitólium bosszúra éhes.
A Kapitólium vért akar látni.
És az igazi harc csak most kezdődik.
Katniss és Peeta megnyerték az Éhezők Viadalát, így ők és a családjaik megmenekültek az éhezéstől, de a fiatalok nem ülhetnek nyugodtan a babérjaikon. Vár rájuk a hosszú Győzelmi Körút, ismét csak a tévénézők árgus szeme előtt.
A kötelező udvariaskodás unalmát azonban döbbenet és félelem váltja fel, amikor hírét veszik, hogy lázadás készül a Kapitólium ellen. Snow elnök sosem habozott lesújtani az engedetlenekre, és most is ott csap le, ahol senki sem várja. Emberek halnak meg, családok lesznek földönfutók, Katniss és Peeta pedig újabb küzdelemre kényszerülnek, ahol a tétek még nagyobbak, mint korábban.

John Scalzi: Vének háborúja - írta: Maja


John Scalzi a Vének háborújában egy olyan világot ír le, ahol az ember már űrbéli gyarmatokon él, és folytat kegyetlen harcokat újabbakért a Gyarmati Véderő vezetésével. Erre mindenképp szükség van, ugyanis az erőforrások szűkösek, lakható bolygókból pedig kevés van, és emiatt a kivándorlást erősen korlátozzák a Földről. Sokaknak csak az a lehetőség marad, hogy a hetvenöt éves kort elérve jelentkezzenek katonának, majd két év frontszolgálat után letelepedjenek valamelyik kolónián, busásan megjutalmazva. Nem csak emiatt hangzik csábítónak ez a lehetőség: a közvélekedés szerint a Gyarmati Véderő valamilyen módszerrel meg is fiatalítja az embereket, hiszen öregekkel nem lehet harcba indulni.
Úgyhogy John Perry két dolgot tett a hetvenötödik születésnapján. Meglátogatta a felesége sírját, majd belépett a hadseregbe. Csak két évet kell túlélnie. Azt viszont még ő sem sejti, hogy milyen megpróbáltatások várnak rá – a brutális háborúk és az otthon fényévekre nyúló távolsága örökké megváltoztatja az embert. Valami sokkal különösebbé és veszélyesebbé.

2013. dec. 27.

Suzanne Collins: Az éhezők viadala - írta: Eszti és Virág

Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Panem lakóival: minden évben, minden körzetből kisorsolnak egy-egy tizenkét és tizennyolc év közötti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük Az Éhezők Viadalán. Az életre-halálra zajló küzdelmet élőben közvetíti a tévé.
A tizenhat éves Katniss Everdeen egyedül él a húgával és az anyjával a Tizenkettedik Körzetben. Amikor a húgát kisorsolják, Katniss önként jelentkezik helyette a Viadalra, ez pedig felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem először néz farkasszemet a halállal – számára a túlélés a mindennapok része. Ha győzni akar, olyan döntéseket kell hoznia, ahol az életösztön szembe kerül az emberséggel, az élet pedig a szerelemmel.

2013. dec. 24.

Cat Patrick: Forgotten -írta: Virág

Minden éjjel, miközben a tizenhat éves London Lane alszik, az aznapi események törlődnek az elméjéből. Reggelre csupán a jövőjére emlékszik. A lány megszokta már, hogy az előző este írt jegyzetei és egy bizalmas barátnő segítségével éli túl a napot. A dolgok azonban a fejük tetejére állnak, amikor az iskolában feltűnik egy új fiú. Luke Henry nem olyasvalaki, akit az ember csak úgy elfelejt, ugyanakkor – bárhogy is próbálja – London nem találja őt az előtte álló történések emlékképei között. Amit előre lát, az viszont egyre nyugtalanítóbb. Rájön, hogy ideje utánaeredni a múltnak, amit folyamatosan elfelejt még mielőtt elpusztítaná a jövőjét.